Szokásos karácsonyi stresszfaktorok közé tartozik, hogy amíg Anya karácsonyi hangulatot varázsol otthon- varázsol merthogy normál emberi képességekkel nyilván lehetetlen mindazt elvégezni amit ilyenkor az Anyák szoktak- addig Apa mit csináljon a gyerekekkel. Ha anyósék messze laknak és hó sincs mert megint nem lesz fehérkarácsony #nyilvanSorosahibás, akkor jöhet a mozi.
Ha a cél az, hogy jövőre inkább Apa maradjon otthon bejglit sütni, akkor a Barbie és a csillámfaszláma (vagy valami ilyesmi) a jó választás. Ha már magunkévá tettük a női princípiumot és viseljük a háziasszony létet, akkor a Trollok sok pattogatott kukoricával és sörrel, limonádéval jó választás lehet. Azért is jó, mert a címe megtévesztő az iskoláskorú fiúknak, akik még úgy tudják, hogy a trollok óriási, ostoba és meglehetősen agresszív lények.
Az ovis kislányoknak meg elég megmutatni a plakátot a sok rózsaszín, csillogó izékkel (fúj, sztereotípiák). Ez nálam működött egyszer, mondjuk a fiam gyanút fogott a plakát láttán, hogy ez biztos valami lányos izé, de mondtam, hogy ááá, dehogy, ez biztos csak csali a kislányoknak és biztos lesz benne sok harc meg ilyenek. Az fontos, hogy legyen elég pattogatott kukorica, különben az iskolás fiúk fellázadhatnak.
Az okos szülő persze olyan filmet választ amiben van az életre felkészítő Tanulság! Szerintem akár drogprevenciós oktatófilmként is felfoghatjuk a Trollokat, ám ennek megvilágításához muszáj spoilereznem, másképp nem érthető, hogy miért is hasznos megnéznünk a gyerekekkel ezt a filmet. A lényeg az, hogy vannak a Trollok, akik ilyen nagyon színes, nagyon csillogó, mindig boldog kis lények (LSD) és vannak a rossz-gonosz orkokra hajazó Bergeniek (kamasz gyerekek), akik sosem boldogok, csak ha trollt esznek. A film tanulsága az, hogy a boldogságot ne a drogok (Trollok) fogyasztásától várjuk, hanem a boldogságot magunkban kell keresni. Ahhhhh
Az írást Tüttő Kata XII. kerületi képviselő küldte be a Pesti Bulvárnak
