Miközben a világ nagyhatalmai ma már lényegében monitor előtt játsszák le a destruktív offenzíváikat, miközben gazdaságossági problémák miatt, a parlament határozata értelmében 2004. november 3-án, 135 éves hagyomány után, megszűnt a békeidőben alkalmazott sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye, a magyar miniszterelnök erős hadsereget akar.
Januártól 20 000 önkéntes kiképzését tervezi a kormány vagy csak egyelőre a miniszterelnök, de ez esetünkben ugyanazt jelenti.
Térségi Svájc vagy banánköztársaság
Jó úton haladunk, hogy térségünk Svájca legyünk, legalábbis a katonásdi terén, ha tényleg képesek ezt a paranoiás elképzelést megvalósítani – jól mutathatna az önkéntesek ruhásszekrényei mélyén a modern gépkarabély.
Egy kis bibi azért van ezzel az elképzeléssel, mert a környéki szomszédainkkal nem vagyunk – hál’ isten – hadiállapotban, a világ lángoló harcterei pedig minden tekintetben ezúttal igen messze esnek a mi geopolitikai helyzetünktől.
Mi szüksége lehet Orbánnak minderre azon kívül, hogy eleve vezérelvű alkata megköveteli az erőt, a parancsuralmi rendszert, a hadrafoghatóságot, a militáns mozgósíthatást? Hiszen ez 25 éves politikai tevékenységének a motorja, s lássuk be, mesterien is képes mindezt működtetni.
Migránshisztéria után militáns fenyegetés
Sikeresen életben tartották két éven át a migránskérdést, miközben a hazai lakosság legalább 90 százaléka azt sem tudta, hogyan néznek ki a menekültek, közvetlen tapasztalatból legalábbis semmiképpen nem érintette a hazai lakosságot és Magyarország biztonságát ez a kérdés.
Ám amint kormányzati segédlettel a főváros egyik legzsúfoltabb centrumába kényszerítették őket, mozgásterüket megbénították, magyarán médiaketrecből nézhette az egész ország, azóta szinte mindenki a bőrén érzi a menekültkérdést.
Vagyis ez bejött a kormánypropagandának. S ne felejtsük el, vagy egy fél ciklusnyi ideig uralta (uralták) és tematizálták a közbeszédet és közhangulatot.
Félő, hogy új üzenet után néz a Habony-Rogán tandem és a migránskérdés lecsengésével a haza védelme kerül napirendre, ami bőven kihúzható a 2008-as választásokig. S ami a legkevésbé sem veszélytelen.
A katolikusoknak megmondta: „forca”
Mivel közvetlen külső ellenségek nincsenek körülöttünk – az emeleti szomszédot kivéve -, aggódhatunk idejekorán, hogy Orbán ezzel a meghirdetett üzenettel két fontos stratégiai célt próbál elérni. S mivel negatív kampányban elég erősek, nincs kizárva, hogy még sikeres is lesz a kíméletlen s pragmatikus paranoiája.
A Katolikus Rádinak adott interjújában egy futballhasonlattal élve többek között azt is kifejtette, hogy „okosan kell beosztani az erőnket”, mert véges az állami költségvetés, de sor kerül a honvédség megerősítésére, „már a következő évben nő a hadseregre fordított kiadás a határőrizettől függetlenül”. S mindezt egy katolikus rádiónak, ami önmagában is figyelemfelkeltő. A tervek szerint minden járásba terveznek legalább egy hadra fogható önkéntes századod. Magyarán nem a határövezetekre koncentrálnának, hanem az ország teljes lefedettségét igyekeznek „TEK-izálni”.
Ez pedig, ne legyen illúziónk, egy gombnyomásra beindítható lesz bármilyen mondvacsinált ürüggyel s mi másért, mint a hatalom megtartásáért.
