A magyar zeneipar legjelentősebb bevételi forrása az élőzenei fellépés, ebből mintegy harminchárom milliárd forint folyt be 2015-ben, míg a hangfelvétel-iparág 18,5 milliárd forintot termelt, ami tizenöt éves csökkenést követően kis mértékű növekedést jelent – szerepel a ProArt által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az élőzenei bevételek a hazai zenészek jövedelmének negyven-hatvan százalékát teszik ki. A dokumentum megállapítja: komoly problémát jelent, hogy a fogyasztók közvetlen zenei költései alacsonyak. A hangfelvételért a magyarok több mint fele egy forintot sem költ, az élőzenei rendezvények hatvan százaléka pedig a közönség számára ingyenes.
A hangfelvételek fizikai formátumban történő értékesítésének bevétele 2015-ben az előző évhez képest húsz százalékkal csökkent, míg a digitális bevételek értéke csaknem negyven százalékkal nőtt, így a két értékesítési csatorna lényegében egyenlő arányban, nyolc-kilenc százalékkal járul hozzá a hangfelvételekből származó bevételekhez. Továbbra is jellemzője a hazai hangfelvétel-iparágnak, hogy a bevételek túlnyomó többségét azok a felhasználások generálják, amelyek esetében a közönség közvetlenül nem a hangfelvétel birtoklásáért vagy hallgatásáért fizet.
Ilyenek például a rádiós, televíziós játszások, az üzletekben a gépzene-szolgáltatás vagy az üres hordozó díj, ezekről a területekről a szerzőknek, előadóknak és kiadóknak a közös jogkezelő szervezetek juttatják el a jogdíjbevételeket. Az ilyen jellegű bevételek együttesen a hangfelvételekhez köthető bevételek több mint nyolcvan százalékát jelentik.
