Egyszer csak úgy lett, hogy a liberó média elkezdett felületet adni Vonáéknak. Senki sem emlékszik rá tisztán, valamikor tavaly történhetett. Valami plakátokon Vizslát simogattak ezek a derék ifjak levedlették az egyenruhát, díszmagyart, eldobták a bakancsokat és öltönyöket, kosztümöket húztak. Kipateroltak néhány nagyszájút a soraik közül, formálisan elhatárolódtak korábbi önmaguktól, sőt ilyen néppártosodás is rémlik. A „Kámánolgába” is egyszer csak ott ült a Vona, pedig úgy rémlik, hogy előtte habzószájjal mondták bele a kamerába ugyanott, hogy; „Náci ide, amíg én itt vagyok, nem jön”. És, hát végül is…
Mostanában azt olvasni a derék nem-kormánypárti és alapvetően nem-„néppárti” médiában, hogy ez a Vona Gábor és az általa vezetett Jobbik lehet Orbán Viktor Kihívója 2018-ban. A Kihívó. Egyedül. Pont.
Mi lehet a célja a korábban liberális médiának nevezett lapoknak ezzel az egésszel?
Miért állít például egy oldal olyat, hogy a magyar belpolitika kétpólusúvá vált, úgy, hogy mindeközben még ezzel az állítással egyazon mondatban megcáfolják magukat, mert a hivatkozott közvélemény-kutatás fej-fej mellett méri az MSZP-t és a Jobbikot? Miért?
Miért nem hivatkozik mondjuk a Tárki, vagy a Republikon adatokra? Mert úgy nem lehet igazolni az állítást, és akkor azt kellene leírni, hogy az MSZP Orbán kihívója? Akkor tessék; így veri az MSZP a Jobbikot.
A fenti két ábrán két különböző közvélemény-kutatás eredménye. Bármit ki lehet belőlük hozni, bármit ki is hoznak.
Más aspektusból nézve; a kormánypárti média direkt nekimegy Vonának, a Fideszhez térben és időben így-vagy úgy köthető médiumok, mint pl. a HírTV, a Magyar Nemzet, vagy az Index erre megszeretgeti őt, és máris senki sem beszél a baloldalról, és a mátrixunkban máris csak a Fidesz szerepel és a Jobbik. Mi ez, ha nem a baloldal kinyírására tett kísérlet?
A térben és időben így vagy-úgy a Fideszhez való kötődés ékes példái; Vona Gábor és Orbán Viktor egy polgári körbe jártak, vagy Orbán és Simicska együtt építették a Fideszt, vagy a mai gazdasági elit nagy része Fideszes oligarcha. Olyan ez, mint Trockij, vagy Rajk László. Komcsik voltak, részei a gépezetnek, még ha ki is ugrottak, akkor is. Aztán jött a csákány meg a bitó.
Mi van, ha máshogy lett kétpólusúvá a magyar belpolitika?
A Centrális erőtér lényege, hogy egy nagy párt van, (ami a Fidesz) és a többi párt egymással elfoglalva végül felaprózódik a rendszerben, de csak annyira, hogy ne szűnjön meg, de ne is erősödjön. A Fidesz pedig – mivel ez számára kívánatos – ezt az állapotot bármi áron fenntartja. Egy pólusról beszélhetünk, mivel nincs más alternatíva, ez kb. 2010 után pár évig meg is volt.
Bár erős, viszont valamiért mégis nehéz a Jobbikot a kormánypártokkal szemben elhelyezkedő valamiként kezelni. Hogy miért?
Vegyük végig, hogy mi is ez a Jobbik, és ki lett ez a Vona Gábor?
Kezdetben az volt, ami; egy széljobbos alakulat, ami néha masírozott, néha EU-zászlót égetett, buzizott, zsidózott, cigányozott. Azok a régi szép idők. Ez elmúlt, mára „megközéposztályosodott” urak és hölgyek győzködnek romkocsmákba járó bölcsészeket arról, hogy az út amit ők kínálnak, az jó, mert az olyan Néppárti.
A Fidesz zsenialitása abban rejlik, hogy jól ismerik a különböző kommunikációs csatornákat, és paneleket, leuralták a médiapiacot, ezért azokat remekül használják úgy, hogy több szócsövön nyomatják jól targetált módon a külön-külön bullshit contentet.
Magyarul; mivel ezeken a szócsöveken érnek célt az üzenetek, vegyünk is 3 ilyen szócsövet, és nevezzük is el őket úgy, hogy a közönségüket is felismerjük. Csak a vicc kedvéért:
„Igazmagyar” szócsövön az megy, hogy Vona buzi, „Újlipótváros Horn Gyuláért” szócsövön az, hogy a Jobbik náci, „A napi mérsékelt átlagos” szócsövön meg az, hogy Vona a Simicska embere. Ezek a szócsövek lehetnek tévék, rádiók, újságok, kiadványok, közéleti személyiségek, humoristák, zenészek, könyvek, bármi.
Igazmagyar szócső a Jobbikosok által hozzáférhető csatornákon ad hírt, (ingyenújság, álhíroldalak, stb.) melynek lényege, hogy a sajátjai elidegenedjenek egy ilyen meleg, nemzetietlen hazaárulótól, Újlipótváros Horn Gyuláért szócső a baloldaliak által ismert csatornákat takarja (ATV pl.), itt azt kell megtartani az olvasók tudatában, hogy semmiképpen ne szavazzanak egy nácira (ez nem olyan nehéz na..) A napi mérsékelt átlagos szócső, pedig elveszi a kedved az egész politikától, és ez a legveszélyesebb, mert ez az, amihez a többség fordul, ha hírekre szomjazik, ez az ami szembejön vele.
HA! Vegyük A napi mérsékelt átlagos szócsövet, tehát a nagy átlag felé kommunikált Simicska-Vona elméletet, akkor tegyük fel, hogy Vona Gábor tényleg Simicska Lajos embere. Egymásra találtak. Ezért Vonáéknak jár tőle az állítólagos nagy lóvé, műsoridő a HírTV-n, felület az mno.hu-n, és felszopó cikkek egyéb médiumokban. Ha Vona Gábor Simicska Lajos embere, akkor Orbán valódi kihívója mégiscsak a Jobbik mögött álló Simicska Lajos és ha ez így van, akkor Vona egy stróman. És akkor ő egy fideszes oligarcha kiszolgálója, és máris ott tartunk, hogy a Fidesz 1.0 és a Fidesz 2.0 csatájára számíthatunk mi, magyarok. Príma logika.
Arra próbálnak meg minket kondicionálni a szeretve-szeretett híroldalak, hogy gyakorlatilag ne legyen választásunk. Aki nem ezt teszi azt bezárják, vagy felvásárolják. A többfelé aprózódó kommunikációs mesterterv pedig szépen kiszorítja a Fideszhez térben és időben így vagy úgy kötődő gazdasági-politikai eliten kívüli világot. Marad egy régi-új állampártiság, ami az MSZMP-s múltból a stratégiát és a módszereket átmentve újragenerál egy vázat amire majd megint 25 év múlva fel lehet dobálni a „régi rendszer” jelzőt és a „régi rendszer” embereit, és megint válthatunk rendszert.
Szóval ne sajnáljuk a Vonát, mert a kormánynak ez a célja. Ez a célja, mert akkor pozitív érzelmeket kezdünk mutatni iránta, mert őt meghurcolja a gonosz Fidesz, mert az ellenségünk ellensége a barátunk, s mindeközben a valódi, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének holdudvarán kívüli ellenzék erodálódhat.
És ha ez így van akkor kimondható, hogy a jobbik az állampárt része, és aki jobbra szavaz, az állampártra szavaz, és aki úgy állítja be a politikával csak 4 évente érintkező egyszeri választónak a Jobbikot, mint a Fidesz egyetlen kihívóját az az állampártot mosdatja, sőt építi is azt.
