Nagy összegű tartozásod van? Lehet, hogy már nem követelhetik!

Az elévülés az időmúlás jog(keletkeztető)hatása, amelynek következtében a követelés nem érvényesíthető bíróság útján.* Az indoka a bizonytalan helyzet keretek közé szorítása: akinek nem volt fontos évekig a követelése, nem tett semmit azért, hogy a pénzéhez jusson, az magára vessen. A követelések – főszabály szerint – öt év alatt évülnek el.** Az elévülést „elvileg” nem lehet hivatalból figyelembe venni, tehát hivatkozni kell rá. Magyarán: mindig elő kell venni, legfeljebb nem jön be.

Az elévülés a jogvesztésnél annyival „jobb” csak – „jobb”, amennyiben a jogosult oldalon állunk -, hogy az elévült tartozását rendező fél, a teljesítését nem követelheti vissza. ***

Ha az elévülés megszakad, az a félbeszakadás pillanatától újból és elölről kezdődik, tehát ha az öt éves elévülési időbe eső igényem az esedékességét követő ezredik napon bíróság elé viszem / és persze teljesülnek az egyéb törvényi feltételek /, újra elkezd ketyegni az öt év.

A korábbi Ptk. szerint a kötelezett írásbeli felszólítása is megszakította az elévülést, azaz ha az elévülési időn belül írásban (igazolhatóan) felszólítottam a kötelezettet a teljesítésre, az elévülés számítása kezdődött elölről. Ha anno négy és fél évente megléptem a fentieket, akár évtizedes távlatból is nekikezdhettem pereskedni, ha épp úgy jött ki jobban a lépés.

Az új Ptk. leépítette az írásbeli felszólítást. / Lehet vele játszani, csak nem szakítja meg az elévülést. /

Megszakítja viszont: ****

  • A tartozás elismerése. (A kötelezett ismeri el, és azt a jogosultnál teszi meg; rendez valamennyit a tartozásából, kamatot fizet. / Jó vicc, 0.9% /)
  • A megállapodás módosítása, egyezség. (Nyilván: ugyanarra nézve ismét megállapodunk, változtatunk rajta, egyezkedünk, sőt: egyezséget is kötünk.)
  • A követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. / A régi Ptk. szerint elegendő volt az eljárás megindítása – keresetlevél benyújtása -, ez ma már nem jó semmire. / A kártérítéseknél – ha a kárt bűncselekménnyel okozták, – a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje szerint alakul a polgárjogi elévülés is. ***** A keresettel történő igényérvényesítéssel (+ jogszabályi többletfeltételek) egy tekintet alá esik a perbehívás, beszámítás, és a fizetési meghagyás kibocsátása is.
  • A követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az elévülés nem minden esetbe öt év, az akár a felek megállapodása alapján is módosítható. / Persze… megveszem a szomszéd robogóját, és azon fogunk rugózni, hogy „kössünk ki 2 év 4 hónapot, nem is! Legyen inkább 3 év 9 hónap!”  Ugyan már! /

Viszont jogszabály (sőt: törvény) is ismer kivételeket. A Ptk.-ban is akad pár, mivel azonban viszonylag kevesen szállítmányoznak / fuvaroznak (egy-egy év), mondok egy másik kivételt:

A gázszolgáltatóval kötött elosztóhálózat-használati szerződés alapján keletkező igény / talán így ismerősebb: gázszámla / elévülési ideje két év. ****** Ha tehát a gázszolgáltató a számlát anélkül követeli két éven túl, hogy az elévülést megszakította volna – fizetési meghagyást bocsátottak volna ki, keresetlevelet nyújtott volna be / + jogerős érdemi… / stb. – a követelése elévült. Ha mégis kifizetjük az elévült számlát, buktuk a megfizetett összeget, hiszen élő igényt teljesítettünk önként annak ellenére, hogy teljesítésre a bíróság sem kötelezhetett volna. Ennél bosszantóbb dolog pedig tényleg kevés van. *******

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

* Ptk. 6:21. § [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

** Ptk. 6:22. § [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.  (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.  (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.  (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

*** Ptk. 6:23. § [Az elévülés joghatásai]  (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. (2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. (3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. (4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

**** Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]  (1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

***** Ptk. 6:533. § [Elévülés] (1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (2) A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.

****** 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról: 28/A. §  (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

******* Ha nem dobjuk be a perben az elévülést, simán megítélhetik a tartozást, aztán meg jön a végrehajtó, hiszen akkor már egy perben született ítélet lesz az alap és nem az amúgy elévült tartozás; tehát a lustaságunkkal/figyelmetlenségünkkel bírói úton ki nem kényszeríthető igényt is kikényszeríthetővé konvertálhatunk.


Forduljon hozzám bizalommal, ha jogi segítségre van szüksége! Elérhetőségeim: Dr. Tokár Tamás, tamas@tokar.hu, +36706328552, 1146 Budapest, Thököly út 58-60.


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata